Párásítás

A megfelelő páratartalom

Otthonunk klímájával akkor lehetünk maradéktalanul elégedettek, ha a hőmérséklet, és levegőtisztaság mellett a lakásunk páratartalmát is mérni, illetve szabályozni tudjuk. Sem a túl sok, sem pedig a túl kevés páratartalom nem egészséges. Bútoraink és berendezési tárgyaink esetleges idő előtti tönkremenetele mellett, egészségügyi problémákat, és a komfortérzet csökkenését is eredményezheti.

Mekkora  az optimális páratartalom?

Az optimális páratartalom: 20-22˚C hőmérsékletű helyiségben 40-60% közötti relatív páratartalom mondható ideálisnak.

A fűtési szezon beindulásával otthonunk levegőjének páratartalma jelentősen lecsökkenhet, ugyanis hiába szellőztetünk és engedünk be a lakásba friss levegőt, azt a napközbeni fűtés ugyanúgy felmelegíti, mint a lakásban lévő levegőt, ezáltal elvesztve eredeti -egészséges- páratartalmát.

Minél nagyobb a kinti és a benti levegő között a hőmérséklet különbség,
annál szárazabb lehet a levegő a szobában.

Egy távfűtéses lakásban, ahol 24-25˚C van, a nyílászárok sem tökéletesek, akár 20% alatti páratartalom is kialakulhat, és könnyen kiszáradhat a bőrünk, szemünk, az orrnyálkahártyánk.

A levegő relatív páratartalma azt az értéket fejezi ki, hogy a levegőben levő vízgőztartalom hány százaléka annak a maximális vízgőztartalomnak, amelyet a levegő az adott hőmérsékleten maximálisan befogadhat.

A szabadban lévő hideg levegő - akár 100 százalékos relatív páratartalomnál is - jóval kevesebb párát (vizet) tartalmaz, mint amennyit a melegebb szobai levegő fel tudna venni.  Míg 0˚C és 100% relatív páratartalomnál 4,8 g vízpára van 1m3 levegőben, 20˚C és 100% relatív páratartalomhoz már 17,3 g vízpára kellene.

Ezért amikor szellőztetünk, az utcai (különben ott magas relatív páratartalmú) levegő a lakásba bekerülve fölmelegszik, és miközben úgynevezett abszolút páratartalma nem változik, a relatív páratartalma 20-30 százalékra csökken.

Az ideális páratartalom egy helyiségben 40-60% közötti, de igazán kellemesen 50%-os páratartalom (50% RH) mellett érzi jól magát az emberi szervezet. Mindemellett természetesen a helyiség hőmérsékletet is figyelni kell, (a legjobb a 18-22°C) hiszen ez a kettő együtt befolyásolja a közérzetet.

Az otthonunkban szükséges páratartalom növelésére számtalan megoldás kínálkozik, ezek közül mutatunk most be jó néhányat.

Korábbi generációk által gyakorlatias megoldás volt a páratartalom megfelelő szinten tartására a lakáson belüli vizes ruhák szárítása.

Egy kis történelmi áttekintő

Kezdetben az ember ott lakott ahol megfelelő volt az környezet, volt táplálék és kellemes volt a klíma. Majd elkezdett terjeszkedni azon égtájak felé ahol néha hidegebb volt, mint amit még elviselt volna. Sátrakba, kunyhókba majd egyre jobban felszerelt házakba költözött. Eleinte csak a hidegebb éjszakákat töltötte a négy fal között, majd egyre több időt töltött zárt helyen irodában munkahelyen, otthon. A fűtési rendszer is egyre hatékonyabb lett. Míg végül a XX. század végére elértük, hogy nyári 20-25˚C-os meleget tudunk varázsolni a lakásunkba a tél közepén is.

Egészségi problémáink és étkezési szokásaink kapcsán manapság rengeteget emlegetjük az ősöket, korábbi generációkat.

Tisztában van Ön azzal, hogy ők hány fokos szobában aludtak? S mennyit tartózkodtak bent, illetve kint?

A mai magyar lakosság többsége napjai nagy részét zárt térben tölti. E zárt terek zöme már hőszigetelt ablakokkal rendelkezik, s csak ritkán megoldott a szellőztetés. Számos helyen a távfűtés előnyeit –no meg hátrányait – és kényelmes mivoltát élvezzük. 

Amikor a külső hőmérséklet tartósan 10˚C alá süllyed, s intenzívebb fűtésre van szükségünk a kellemes hőmérsékleti szint eléréséhez, akkor a fűtéssel a levegő relatív páratartalma drasztikusan lecsökken  akár 20-30%-ra.

Amikor már 40% alatti a rel. páratartalom érték, akkor egyre gyakoribbak a légzőszervi panaszok száraz köhögés, száraz orrnyálka hártya.

A klímaberendezések térhódításával egyre gyakoribb felismerés, hogy nyáron is kiszárad a levegő a klimatizált helyiségekben. Ez torokkaparást, szemszárazságot, stb. tüneteket okozhat.
Ezért nyáron klimatizált helyiségben is célszerű párásítani, mivel a klímaberendezések erősen kiszárítják a levegőt a télihez hasonló 20-30%-os relatív páratartalomra.

A mai korban jellemzően nagyobb légterek esetében az eseti nedves ruhák kiteregetése illetve a radiátorra elhelyezett vízzel töltött cserépedény már nem nyújt elégséges megoldást az optimális páratartalom, ezáltal a jobb közérzet biztosítására.

Kényelmesebbek vagyunk, komfortosabb, s tökéletesebb megoldást akarunk!

Azt gondoljuk, hogy Svájcban a levegővel semmi gond, tiszta, kellemes.
Gondolná, hogy Európa vezető párásító gyára Svájcban található?
Svájci mérnökök kutatják és fejlesztik immáron 40 éve a kor igényeinek megfelelő párásító légtisztító készülékeket.

Számos párásító technológia alakult ki mára, s azonos technológián belül is jellemző, hogy egyre korszerűbb megoldásokat alkalmaznak.

Ön, kedves Olvasó azért tölti e sorok olvasásával idejét, hogy gondossággal válasszon az Ön egyedi igényeinek megfelelő párásítók közül.

Érdemes átnézni, hogy milyen – technológiájában és szabályzásában – különböző lehetőségek vannak,
Majd a kapott információkat az Ön igényeivel egybevetni. Illetve még lehet, hogy nem is mérte fel az igényét, csak a következő lehetőségek áttanulmányozása kapcsán ötlik fel Önben, hogy mire is ügyeljen a választásnál


Párásítási technológiák

 

Egyes ultrahangos párásító készülékek rendelkeznek olyan funkcióval, hogy meleg párát fújnak ki a víz felmelegítése által.

Az alábbi két szempontot fontos figyelembe venni a döntésnél, hogy Ön meleg vagy hidegpárásítót használjon-e:

 

Például az orvosok ajánlása által a kisgyerekeknél jellemző kruppos megbetegedésre csakis hidegpárásító alkalmazása ajánlott.  Krupos roham esetén gyors, intenzív hideg pára belélegzése ajánlott, mely a legegyszerűbben az ultrahangos készülékek által kifújt pára belélegzésével érhető el.

Azonban az ilyen tüneteket meg lehet előzni bármelyik párásítóval, ha Ön a megfelelő páratartalmat mindig szinten tartja!